2018. február 14.

Egy bejegyzés a szerelemről


A Valentin nap elég megosztó egy "ünnep", ha nevezhetem annak, viszont tökéletes alkalom arra, hogy megosszam Veletek azt a pár sort, amelyet már régóta őrizgetek a vázlataim között. Fogadjátok sok szeretettel!

Néha csak szeretem magamból kiírni a gondolataim. Azokat, melyekről nem beszélek mindennap, nem is kerül szóba olyan gyakran, viszont mégis az életem része. Nemcsak az enyémben van jelen, rengeteg emberében. Számomra körülírhatatlan, rengeteg jelentést társítok hozzá. Egy szóval kifejezhetetlen, de talán egy barokk körmondatban sem tudnám megfogalmazni úgy, hogy azt jelentse, amit igazán szeretnék. Talán nem is kell, felesleges, úgyis mást jelent mindenkinek. Nekem őszinteséget, harmóniát, és tiszteletet. Egymás közötti egyenlőséget, kompromisszumokat, megértést. A szavak legmélyebb értelmében. Őszintén kommunikálni, harmoniát teremteni, elfogadni egymást úgy, ahogy vagyunk. Nem megváltoztatni, nem csak a saját érdekünket nézni benne, hanem egymásét. Hiszen ketten kellünk hozzá. Ketten, egymás előtt megnyílva - gátlások nélkül. Enélkül miről is beszélünk? Olyan állapotról, amely időnként tökéletes, vannak boldog pillanatai, a szexualitással sincs baj, de hosszú távon viszont romboló és negatív. A szerelem kastélyokat épít, patakokból folyókat duzzaszt, folyamatosan mozgásban van és mindig csak előre néz.


Póló - Stradivarius
Blézer - Romwe


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése