Jázmin vagyok, és szeretem a gyümölcsöket!

Sziasztok!

Jázminka lassan fél éve velünk tölti életét, s a blogon olyan gyakran nem szoktátok Őt látni, csak Instagramon osztok meg néha egy-egy képet, viszont úgy gondoltam megérdemel egy teljes bejegyzést, így következzék a kis drága beszámolója erről az időszakról.

Helló Mindenki!

Panni gazdi már az elején említette, hogy olykor-olykor láthattok rólam fényképeket, de higgyétek el, nem adom magam könnyen. Szeretem megnyalogatni a lencsét, olyan érdekes, hideg és sima! Ezenkívül szokásom még elrohanni, egyfolytában hívogat az alma-, a szilva-, és a körtefa alatt lapuló gyümölcsök illata, el tudjátok képzelni mennyire finomak? Sajnos már paradicsom nem terem a kertben, pedig az volt a kedvencem! Puha volt, szaftos, és édes! De képzeljétek, mama gazdi ma túróslepényt sütött, és az egyik meggondolatlan pillanatában lerakta a földre. Hát, többet sem eszem tápot! Nem hiszem el, hogy csak a kajáról tudok írni Nektek, dehát egy fejlődő szervezetnek szüksége van rá, ugye? Azért ilyen kis selymes a bundám, a gazdik mondogatják mindig, akkor biztos tetszem Nekik. Csak simogatnak, és simogatnak, plüssöket dobálnak össze-vissza, utána meg valami fura szavakat, hogy hozd vissza, hozd vissza! Én meg micsoda? Sosem értem mit szeretnének. Amúgy jó kutya vagyok, egy papucsból sem haraptam ki darabkákat, a köveket sem rágdosom, és nem dugok el körtét a szekrények alatt! Ezek mind téves tények! Na, már úgy elfáradtam az egésznapi semmittevésben, megyek is aludni! Jajj, kaptam új ágyneműt, rózsás!

 Jázminpuszi Nektek! ♥

Remélem mosolyt tudtam/tudtunk csalni az arcotokra! :)

Puszik,

Panni ♥