2013. szeptember 13.

2013. szeptember 12. este 8 óra

Sziasztok!

Azt hiszem a blog legszomorúbb bejegyzését fogom megírni. Sosem szerettem volna, ha ide bármiféle rossz dolog kerül ki, de úgy érzem muszáj ezt megcsinálnom, könnyekkel küzdve.

Mokka már a Mennyországban van.

Előzményekről is értesülhettetek már, most azonban nem lehetett már rajta segíteni. Kezdjük azzal, hogy felmentem vonattal Pestre, azzal a tudattal, hogy életem első meghívásos rendezvényén fogok részt venni. Csak kaptam egy üzenetet otthonról. A kutyus alig kap levegőt, nem pislog, és semmire sem reagál. Egyből vissza, rettenetes mértékű fájdalom. Egyből nem tudom hány fokos fordulatot vett minden. Nem érdekelt semmi, csak, hogy minél hamarabb láthassam. Lányok, senkinek nem kívánom azt az érzést. Úgy indultunk haza, hogy lehet nem fog élni mikor megérkezünk. Szörnyű! És mikor megláttam. Sosem éreztem még ilyet. 
Nem tudtuk mit kell ilyenkor csinálni, a kis Drágának hogyan lenne jobb, így elvittük állatorvoshoz. Megvizsgálták, de semmi. El kellett altatni. 

Jó, többet nem tudok, erről nem lehet írni. Minden rá emlékeztet. Sírok.



Mindig is boldog volt, és mi is, hogy ennyi ideig velünk élt. Még most is itt él velünk, a szívünkben. 
Imádunk kicsikutyi!
<3

26 megjegyzés:

  1. Jaj, szegénykém, nagyon sajnálom :(

    VálaszTörlés
  2. Óh Istenem, annyira sajnálom! :( Fél éve nekem is el kellett altatni a kutyusomat, 13 éves volt és beteg. Tudom mennyire rossz most neked, bár ne tudnám :( Kitartást!

    VálaszTörlés
  3. Neeee :( :( :( Én mindig rettegek, hogy Bonbonnak valami baja lesz :( Kitartás!!!

    VálaszTörlés
  4. Nagyon, nagyon sajnálom, ezen az érzésen csak az idő tud segíteni... Nekem pár éve a cicusomat kellett elaltatni, de ami a legszörnyűbb, hogy nem tudtam ott lenni mellette, mert 200 km-re voltam a főiskolán, a mai napig sírni tudnék, ha erre gondolok. :(((

    VálaszTörlés
  5. Rettentően sajnálom, én is idén búcsúztam el a házőrzőnktől, nem könnyű, de idővel megbékélsz és hálás leszel az eddig eltöltött időért. Kitartást neked, hidd el, ő is jó helyen van <3

    VálaszTörlés
  6. Ajjajjj.:(
    Nekem is tavaly, kb. 1 hónap különbséggel ment el a kutyám. Ha bármiben tudok segíteni, írj nyugodtan e-mailt, és leírom a tapasztalatokat vagy, hogy én miket csináltam, meg úgy nagyjából az egész folyamatot. Hátha könnyebb úgy ezt a terhet cipelni, hogy tudod, más is átélte ezt és valahogy átvészelte. Sajnos, nekem nem volt aki segítsen feldolgozni ezt, ráadásul zh-héten élmény volt így virrasztva-bedagadt szemekkel számonkérést írni. :(

    VálaszTörlés
  7. Jajj Panni! :(
    Nagyon sajnálom. Tudom milyen érzés, mert nekem is 1,5 éve hunyt el a kis mopszom.. :( Nehéz nagyon, De légy erős. Hidd el ott fent nagyon boldog! ♥
    Extra nagy ölelést küldök neked!

    VálaszTörlés
  8. Annyira sajnálom. :'( Már az én szívembe is belopta magát a fotóiddal.

    VálaszTörlés
  9. Nagyon sajnálom! :( Kitartás, a szívedben mindig élni fog!

    VálaszTörlés
  10. Nagyon sajnálom! :( Kitartást Panni!

    VálaszTörlés
  11. Szegény :( Ez nagyon szomorú :( Kitartás!

    VálaszTörlés
  12. Őszinte részvétem! :( Tudom én is, milyen fájdalmas elveszíteni egy állatot, aki már szinte családtagnak számított. Tudom, kicsit közhelyes, de az idő majd tényleg segít. Kitartás, légy erős!

    VálaszTörlés
  13. Részvétem :( <3 Kitartás !!! <3 én is elsírtam magam a poszton :( nagyon együtt érzek veled! Légy erős <3

    VálaszTörlés
  14. Nagyon sajnálom! :( Kitartás,Panni! <3

    VálaszTörlés
  15. Nagyon sajnálom a kutyit!!:(( Kitartás!

    VálaszTörlés
  16. :'( Ezt így olvasni is szörnyű. Remélem tényleg minden kutya a Mennybe jut! :(( Kis angyalkák ők. :(

    VálaszTörlés